2023. augusztus 21., hétfő

2023. augusztus 6., vasárnap

2023. június 12., hétfő

2023. Földvári Regatta 1.


A hétvégén tartották az első földvári regattát. Sajnos a szombati zivatar szelekben nem lehetett futamot tartani, de a vasárnap egy igazán szép vitorlázó nap volt 2-4bft széllel és napsütéssel, amiben 4 jó futamot lehetett rendezni.




2023. május 22., hétfő

Isuzu Kamion Kupa 2023

 Az egész heti csodálatos szeles vitorlázó időből hétvégére csak a napsütés maradt szél nélkül. Így csoda, hogy egy értékelhető futamot meg lehetett rendezni. 




2023. május 18., csütörtök

HUN77 beszámoló a 8th Croatian Trophy Challenge versenyről

 

Még februárban jött a levelező listán az információ erről az érdekes, tavaszi, háromnapos F18 versenylehetőségről: túraverseny futamok, esetleg up-and-down pályafutamok Krapanj szigete körül, ahol az exkluzív kis sziget mérete miatt maximum 20 hajós mezőnyt tudnak fogadni. Szkumival egy hideg februári estén el is határoztuk, hogy megyünk. A nevezésünket befogadták, a hajót áprilisban átszereltük decksweeperesre és párszor ki is próbáltuk, állítgattuk. 

A hajót szépen felpakoltuk és a szerdai napon, munkahelyi feszültségekkel még telis-tele kényelmesen leértünk a szárazföldi Brodaricába, ahonnan a trélert és a kocsit hátrahagyva, az összerakott hajóval áthúztak minket és a cuccainkat Krapanj szigetére. Csodálatos kis sziget, nincs rajta egyetlen autó sem, az egész kb. 30 perc alatt körbesétálható. Az év ezen szakaszában nyitva egy vegyesbolt és egy hotel található a szigeten, aminek az éttermében lehet reggelizni és vacsorázni. Hagyományosan és mind a mai napig főként tengeri szivacsok begyűjtésével és árusításával foglalkoznak a helyiek. Az időközben 21 hajóra emelt keretben egyedüli magyar egységként képviseltük hazánkat. Rajtunk kívül 6 olasz, 4 horvát, 2 francia, 2 német, 2 osztrák, lengyel, amerikai, holland és svájci egység jött el a versenyre. A hajókat két csoportra osztva helyezték el a szigeten, nekünk - a közeli szállásunk miatt - a jóval nagyobb kihívású sólyázási kikötő jutott (mélyvíz, pont egy hajó szélességű felúszó sólyahíd, rendszeresen járó menetrendszerinti hajó, mi kell még?). A szállásunk konkrétan 30 méterre a hajónktól, egy kőház tetőterében kialakított kedves kis apartman volt.

Csütörtökön, a verseny kezdete előtti napon kihajóztunk edzeni, ismerkedni a sziget körüli vizekkel. Krapanj-t észak felől megkerülve megtanultuk megint a kardinális-, és laterális jelek jelentőségét, mert itt állítólag veszélyes zátonyok vannak, majd igyekeztünk spivel ki a nyíltabb vizek felé, de sajnos a szél eléggé lecsökkent, tiszta balatoni hangulat volt. Ennyit a helyismeret begyűjtéséről. Nehezen verekedtük vissza magunkat kis szélcsíkokon, de ekkor még jó meleg, nyárias volt az idő. 3 óra ringatózás után visszaértünk a bázisra és a hajót felkészítettük a másnapi futamra, magunk pedig kicsit körbe ismerkedtünk a csapatokkal, tanácsokat és információkat gyűjtve. Mindenkiben nyitott, életszerető és cinkosul barátságos sportolót ismertünk meg, kivétel nélkül! Következett a hivatalos regisztráció, hajó felmérési lapok (grósz időközben DEN77-ből HUN77 lett), biztosítás, versenyengedély, minden elfogadva. Vacsora a hotelben, majd alvás.

A pénteki napon 5-10 csomó körüli délnyugati szél és tiszta idő várt minket. A 9:30-as kormányosi értekezleten kezdett nekünk leesni, hogy itt bizony lesz táv, lesz komolyabb navigáció, kell is majd az a kis térkép, amit kaptunk, és valami gps applikáció jó lenne a telefonra. A többi csapat szemlátomást ebben jóval felkészültebb volt, de Szkumi minden szükséges adattal a telefonján ült már fel a deles rajthoz a hajóra. A pálya egy rövid windward szakasz után a kormányosin ismertetett, hosszabb pálya volt, ahol vagy 6-7 szigetet, mint kötelezően kerülendő pályajelet jelöltek be, és közben figyelmeztető infók tömkelegét mondták el, hogy noha a hajózási térkép elég vizet mutat pl. itt vagy ott, de azért jobb, ha ott vigyázunk. Szokásos rajteljárás, kissé luvba rakott rajtvonal, jó helyen is voltunk, de majdnem koraira kicsúsztunk (amit nagyon nem akartunk, lévén India lobogós rajteljárás volt), így nagyon állnunk kellett a rajtnál. Emiatt aztán lendületből páran el tudtak húzni felettünk a rajt pillanatában. A zavart szélből kiérve már egy-trapézos időben mentünk felfelé, tudva, hogy itt még nem dőlt el semmi. A kis szigetek közt kibújva nem voltunk túl előkelő helyen: talán két hajó volt mögöttünk és a mezőny kezdett szétszóródni, továbbra is cirkálva, időnként dupla trapézon. Banyek, itt bizony komolyabban széltaktikára lesz szükség! Talán nekünk sem ártott volna megtartani a hetekkel azelőtt beszerezett, de visszaküldött TackTick műszert, ami rajtunk kívül egy hajó híján mindenkinél volt. Elő a kis kézi compasst, Szkumi összes applikációját, és a víz alaposabb figyelmét, és adatokat gyűjteni: ezután húztunk is nagyon jól pár takkot, és az első sziget pályajelhez érve már a

középmezőnynél jegyeztük magunkat. A szél azonban egyre fogyott, a nap pedig rendesen sütött. Észak felé fordulva spit húztunk és ekkorra még tovább enyhült a szél, brízek voltak csupán. Egy ideig jónak tűnt tovább nyomni balcsapáson észak felé, és előztünk sorra. Ekkor Szkumi konstatálta is: mi vezetjük a képzeletbeli szilver csoportot, de ezután nálunk teljesen bedöglött a szél, és tőlünk jobbra sorra mentek el kis termikekben a versenytársak. Megint a sor vége volt közelebb. Aztán megint teljes összpontosítás, alig mozgás, és lassan zárkóztunk vissza, ügyesen több frissülést is találtunk. Már korábban is láthatóan a szárazföld felől brutális színű felhők gyülekeztek, és hallottuk az egyre gyakoribb és közeledő mennydörgéseket. A legészakibb pályajel kis szigeténél kezdett az ég beborulni, és itt kis szerencsével jó döntést is hoztunk a zivatarfelhőkhöz való igazodással: a ránk fújó északkeleti 15-20 csomós szélben se nem nagyon éleztünk a biztonságra és magasságra menve (mert így az aránylag hosszú Zlarin sziget takarásába kerültünk volna belassulva), se nem futtattuk lefelé, mert odáig meg nem terjedt le ugyanilyen erősen ez a friss szél. Cserébe ugye ebben félszelezhettünk, mentettünk is egy esést a rángatózó szélben, majd jött a zivatar, hatalmas hideg esőcseppekkel és alig lehetett valamit látni. Itt nagyon mentünk, mind a szigethez közelebbi, mind az attól távolabbi mezőny között a gyorsvonat pálya volt ez. Az utolsó cél előtti pályajelnél az eső már kezdte lenyomni a friss szelet, befuttatták a mezőnyt. Nekünk már látótávolságban voltak az elsők, aránylag szoros volt a befutó. 9.-ek lettünk! Öröm, fázás, csobogás vissza a zuhogó esőben és mennydörgésben. A kisólyázásnál a lassú amerikaiak miatt a hajókat rendesen összefújta az északkeleti, ahonnan a kikötő ugye pont nyitott volt. Itt mi is kisebb folklór műsort adtunk elő az egyik horvát csapattal összeakadva, aminek következtében én a vízben kötöttem ki, megrúgva egy tengeri sünt, a hajó meg kicsit a partfalhoz ütközött, de semmi komoly. Péntek este elvittek minden versenyzőt a szárazföldön egy étterembe, oldalast kaptunk, éhen nem haltunk.

Szombaton maradt a borongós idő, reggeli esővel, és emiatt egy hosszabb várakozással kezdtünk volna, azonban ekkor a versenyrendezőség utasított minden egységet, hogy a szárazföldön hagyott trélereket szállítsuk egy 3 km-rel északabbra fekvő szélesebb strandra. A versenyre kimenő hajók sólyakocsijait pedig ők majd a verseny alatt oda átszállítják (itt már konkrétan érezni lehetett, hogy valami kockázatkerülés ez). A szél közben délkeletire váltott és élénkült. A kormányosin újabb, de most kissé rövidebb túrapályákat ismertetett a versenyrendezőség. Az up-and-down pálya lehetőségét a gyakran váltakozó szélirány miatt csak, mint végső megoldás említették. 12 órakor vezényelték vízre az egységeket, a 15+ csomó körüli szelek miatt a versenykiírásnak megfelelően bukóban (!) mentünk. A 21 hajóból kb. 10-en jelenhettünk meg ekkor a vizen, és indult az idegőrlő várakozás a rajteljárásra várva. A várakozás maradt, míg a szél és hullámzás markánsabban erősödött, utólag megtudva 25 csomó fölé. Gondoltuk, hogy ebben nem jó lötyögni, így inkább behajóztuk a közeli területet, de egy szerencsétlen manőver megtette hatását és felborultunk. Kell fürdeni, ha már az Adrián vagyunk ugye. A visszaálltás könnyen ment, hamar a hajón voltunk. No itt egy kis tanakodás kezdődött: ha ez velünk odakint a szigeteken túl történik jóval nagyobb hullámzásban, az lehet azért kevésbé vicces. Kérdeztük magunktól: ez biztosan kell nekünk? Szkumi a borulás vagy a visszaállítás közben valahogy megsérült: fájlalta a jobb bordáját, később nem is kicsit. Meghoztuk a döntést: így inkább kimegyünk. Egyszer- egyszer még visszanéztünk, de szép lassan levitorláztunk az említett strandra, ami teljesen nyitott volt a hullámzás és szélirányra. Láttuk magunk előtt a svájci hajót, amint még a vízen lehúzták a grószt és fokkal mentek ki az aprókavicsos partig. Nem volt így nekünk sem nehéz dolgunk a partraszállásnál. Fergeteges logisztikával (a svájci kocsival Brodaricába vitt minket, itt hívtuk Renátót, a vízi taxist, szigeten átöltözés, slusszkulcs, újra Renátó, kocsival vissza) megjártuk a szigetet és vissza. Közben kezdtek befutni a versenyző egységek is az említett strandra – volt is pár folklór műsor azoknál, akik full grósszal próbálták ezt megtenni: gyorsuló félszeles hajók a strand sekély vizében, kis köves mederben, kiáltások, kármentés, ismerős. A csapatok segítették egymást, majdnem mindenki egyben kiért. Ekkor megtudtuk, hogy miután elestünk és kiálltunk, végül két pályaverseny futamot rendeztek

a pályán egyre csendesedő szélben (15-20 csomó, majd 12 csomó körül). Nyilván, ha ezt tudjuk, akkor később mentünk volna ki, és versenyzünk, de utólag ugye a lottószámokat is mindenki tudja. A pénteken első helyen befutó francia egység jól szerepelt a pályán is, de elég furcsa nyugalommal számolt be nekünk a mancsaft, hogy egy olasz hajó árbócát bizony széttörték, amikor azokat felborult állapotban a lenti bójánál szétkaszálták. Ebből később óvás és óvástárgyalás is lett, az esetről drónfelvétel is készült, végül a franciákat abból a futamból kizárták. Az olaszok súlyosabb lelki állapotba kerültek, de a műszaki káron kívül szerencsére sérülés nem történt.

Szombat délben már több horvát egység is említette, hogy a vasárnapi előrejelzés nem vicc, szerintük teljesen kizárt, hogy egyáltalán futamot rendezzenek vasárnap. Inkább örüljünk, ha nem ragadunk majd a szigeten napokig. Ezen információk birtokában, és Szkumi egy Algoflex lenyelését követően inkább szétkaptuk a hajót, ez utólag nagyon jó döntés volt. Szombat este a Hotel éttermében két nagy asztalnál majd az összes csapat együtt evett, dumált, nevetett. Mi az olaszokkal ültünk, velük és a horvátokkal találtuk meg talán leginkább a közös hangot, de minden csapat nagyon, tényleg nagyon nyitott és barátságos volt.

Vasárnapra bejött, amit már napokkal azelőtt írtak az előrejelzések: mocsok eső, vízközeli felhőzet és 30 csomó feletti szelek. Hamar jött a döntés a versenyrendezőségtől: ennyi volt és 11-kor záróünnepség. Mi búcsúztunk, de a vízi taxik ebben az időben nem jártak, a kis menetrendszerinti hajóval még éppen dél előtt kijutottunk a zuhogó esős, széltépte szigetről. A szombaton összepakolt hajót magunkra akasztva indulás haza (a többi csapat ekkor állt neki a hajókat szétszedni). Késő délután már Zamárdiban lepakoltunk, és nagyjából össze is raktuk a hajót, a trélert visszaszállítottuk Kengurunak, és hazaértünk még emberi időben.

Jól éreztük magunkat. Tényleg jól. Noha az időjárás most ilyen volt (pedig mindenki kora nyári, rövidgatyás, napsütötte és kis szeles eseményre számított), de elégedettek vagyunk. Elégedettek vagyunk az összesített 14. helyezésünkkel, hogy tényleg kikapcsolódtunk, és hogy rájöttünk, hogy nincs is olyan messze az Adria, mint azt otthon gondoljuk. Csupán elhatározás kérdése. Sokat tanultunk az effajta túraversenyekről, az ottani vizekről, a nemzetközi kapcsolatokról, a remek versenyrendezésről. Példaértékű volt, amit a horvátok csináltak: mind a versenyt megelőző szervezés és kommunikáció, mind a verseny alatt tanúsított barátságosság és odaadó munka. Van mit tanuljunk ebben, magasra tették a mércét. Mondom ezt annak fényében is, hogy az elnökségünk felhatalmazása alapján az idei bajnokságunkra szóban meghívtuk az ott résztvevő csapatokat, és egyelőre úgy tűnik, hogy pár egység komolyabban érdeklődik is.

Úgy tervezzük, hogy jövőre újra megyünk erre a kalandos versenyre. Szkumi és Mandula
HUN77
további képek, eredmények és információk az F18 CRO facebook oldalon





2022. december 22., csütörtök

F18 Túra Világbajnokság 2023 Costarmoricaine Erquy




 

A héten tartották az F18 osztály nemzetközi közgyűlését, ahol döntés született a 2023. évi F18 Túra Világbajnokság helyszínéről.

Hazánkban nem igazán kísérjük figyelemmel ezt a fajta versenyzést, sőt a hazai versenyek is inkább az up and down pályákat preferálja, de külföldön nagy hagyományai vannak ennek. Gondoljunk csak az amerikai Worrel 1000-re vagy a svéd Archipelago Raid-re.
Itthon csak 1 napos túra versenyek vannak mint például a Svert Kupa vagy a 2szalag amit néhány éve sajnos már nem rendeznek.

Visszatérve a 23-as Túra VB-re. Nem tolongtak a rendező jelöltek, így Oliver az osztály elnöke felajánlotta, hogy hazája megrendezi, amit el is fogadott az osztály. Így a 2010-es F18 VB helyszínén Erquy ad otthont a rendezvénynek 2023.08.08-13. között.



2022. október 11., kedd

F18 OB 2022 - Trónfosztás: új Bajnok a Pfeningberger - Gerlits páros

Az augusztusi OB-t idén szeptember 16-18-án rendezte a Katamarán SE Balatonalmádiban. A formula 18-as katamaránon mellett az M3-as osztály és a nacra 15-ös katamaránok álltak rajthoz, továbbá a Flaar 18-as jollék is.

Utólag is nehéz megmondani, hogy az eredeti augusztusi vagy a rendezésre kerülő szeptemberi dátum volt e jobb, mert míg augusztusban szél hiány volt, addig szeptemberben volt hiány és többlet is. Végül is a 3 napból 1 napon volt vitorlázható szél, átlagosan +20 csomóval.

Ez meg is tizedelte a mezőnyt és a 16 induló közül többen az első rajtig sem jutottak, összesen 6 egységnek volt értékelhető futama. Viszont ez a 6 egység nagyon élvezetes versenyt vívott.

Vívott volna, ha a Pfeningberger - Gerlits páros nem gondolja úgy, hogy ma nem ad másnak esélyt és a rendezett 4 futamból 3-at behúztak, ezzel jelezve, hogy idén nem lehet más a bajnok.

A 2-4. helyért viszont kemény csata alakult ki és végül 7-7-8 ponttal végzett a Petrányi-Nyári, Diószegi-Jankovics, Kreskai-Kreskai páros, a felsorolt sorrendben. 

Tehát Petrányiék idén nem tudtak előrébb lépni. 2020-as 3. helyük és 2021-es 2. helyük után 2022-ben az 1. helyet adta volna a sorminta, de ezt a versenyt nem így pontozzák.

A 3. helyen végzett Diószegi-Jankovics páros, 6 év után talált legyőzőre. Sajnos nem találták meg a kölcsön hajóval (saját hajójuk úton van a VB helyszínére) a közös hangot, Dió úgy nyilatkozott, hogy: "nagyon jó hajót kaptunk, de az nem a mi hajónk, ez lehet hogy 2-3 Kft-ba nem számított volna, de ebben az 5-6-osban edzés nélkül, sajnos nem tudtuk a hajót megfelelően kezelni".

A 4. helyen a Kreskai-Kreskai páros végzett, és csak 1 ponttal maradtak le a dobogóról. Náluk működik a sorminta, mert 20-ban 6., 21-ben 5., 22-ben 4. hely, jövőre borítékolhatjuk a dobogót a statisztika szerint.

Előre lépett a Mandula - Skoumal páros is az előző évekhez képest, és életük legjobb OB eredményét az 5. helyet hozták el a VICC-es fiuk.

6. lett az Ille-Soltész páros, és ők is keményen végig küzdötték a 4 futamot ami egy előkelő összetett 6. helyre lett elég.

Érdekes jövő előtt állunk most. 2007 telén alakult osztály első bajnokságát 2008-ban rendezték és az azóta rendezett 14 bajnokság első helyén eddig összesen 3 egység osztozkodott. Az elsőt a Bartos-Litkey páros, majd a következő hetet a Váradi Szabó - Petheö páros, míg az utolsó 6-ot a Diószegi - Jankovics páros nyerte. Most vajon egy Pfeningberger-Gerlits éra következik? Eddig egyik bajnok sem tudta visszaszerezni címét, vajon mit hoz a 2023?



F18 EB 2022 statisztika

Minden világverseny után nyilvánosságra hozza az osztály az esemény statisztikáját, ez most sem volt másképp az EB után.

foto: Emilio Santinelli

Mint tudjuk az idei EB számunkra is az egyik legjobban várt esemény volt, hiszen 6 magyar csapat nevezett. Sajnos csak 5 egység jutott el a versenyig, mert a Breitner - Székely páros tagjai inkább dolgozni mentek.

Szóval rég nem látott nagy magyar küldöttség képviselte hazánkat. Név szerint: Petrányi - Nyári, Kreskai - Kreskai, Pfeningberger - Gerlits, Mendele - Skoumal, Diószegi - Jankovics párosok.

És ami a magyar statisztikát illeti:

Hajók:        

2db Nacra Evo, 1 db Nacra Infusion MK3, 1 db Nacra Infusion MK2, 1 db Exploder Scorpio

                                legkönnyebb: 178,5 kg            legnehezebb: 187,0 kg

Vitorlák:                  4 decksweeper                         1 hagyományos

Legénység súly:      legkönnyebb: 142,0 kg            legnehezebb: 180,0 kg


Ami a verseny statisztikát illeti:

- 14 európai ország és 4 Európán kívűl ország versenyzői indultak

AUT1, BEL2, DEN1, ESP2, EST1, FIN2, FRA12, GBR5, GER16, HUN5, ITA21, NED10, POL1, SWE5

ARG4, AUS4, CHI1, USA3,

Súly alapján 16db 150kg alatti legénység volt, és 2 egység 180 kg felett, 170-180 kg között 10 egység volt.

A legkönnyebb 3 egység: 120kg/136kg/139kg volt, míg a legnehezebb 3: 189kg/180kg/179kg 

- hajók: összesen 9 fajta hajóval indultak a versenyzők, a legtöbb  Nacra (24db) és Goodall (18db) volt, de pontos típus alapján a Scorpio és Edge képviselte magát 15-15 egységgel.

                   15 db Exploder Scorpio

                    15 db Windrush Edge

                    13 db Nacra Evolution

                    11 db Nacra Infusion

                    10 db Goodall Akkura

                    8 db Goodal C2

                    6 db Cirrus R2

                    5 db Hobie Cat Wild Cat

                    1 db Cirrus 901

A legnehezebb hajó 189 kg volt, míg a legkönnyebb 176 kg.

Az első 10-ben volt Evolution, Akkura, Scorpio, C2, Edge, volt 144 kg-os és 167 kg legénység is, viszont mind decksweeper vitorlát használt, akárcsak a mezőny 99%-a.

Csatolom a részletes statisztikát mazsolázzátok.




2021. november 20., szombat

2021. ST Barth Cata Cup

Most zajlik a karib térség legnagyobb katamarán versenye, amit minden évben St Barthon rendeznek.

Idén előszőr magyar csapat is indul rajta Petrányi Zoli és Lovas Zsolti személyében, de igazából nem is egy hanem másfél magyar csapat van, mert a Racing Djangoból egy francia-magyar vegyes páros is összeállt rajtuk kívűl, Pierre Le Clainche - Csetényi Csaba személyében.

Sok sikert nekik, drukkoljunk és kíváncsian várjuk az eredményeket és a beszámolót.










2021. november 9., kedd

Katamarán téliesítés

Szétszedni könnyebb még is sokkal rosszabb, mint a szezon elején összeszerelni.

Mint tudjátok én is üzemeltetek egy hajó tárolót és mostanában sokan kérdezték, hogy télire mit csináljanak a vitorlásukkal. Ez most nem reklám akar lenni, mert mi csak a nálunk tárolt hajókat tudjuk elrakni, hanem inkább egy jó tanács.

A téli időszakban a legnagyobb kárt a fagy tudja okozni, de az is csak akkor ha marad a testben víz, vagy a csapadék időközben olyan helyekre tud eljutni ahol megfagyva kárt tud okozni. Ezért nagyon fontos, hogy az utolsó vitorlázás után minden vizet kiszivacsozzunk a testből. Továbbá vagy csapadék mentes helyen tároljuk a hajót vagy jól ponyvázzuk le.

Ha nem szedjük szét és kint hagyjuk a szabadban, akkor jól kössük le és időnként nézzünk rá a hajóra, mert a viharok leszedhetik a ponyvát és akkor oda a téli védelem. Sok embernél látom, hogy különböző OBI-s ponyvákkal takargatják télire, ezt én nem javaslom, mert nem lehet megfelelően rögzíteni és ha a szél megbontja akkor védelem nélkül marad a hajó. Tehát akinek nincs méretre szabott ponyvája az próbálja fedett helyre rakni, legalábbis ha nem akarja, hogy hajója 1-2 tél után szitaként szívja a vizet magába. Most nem kell arra gondolni, hogy tele lesz lyukakkal, de mondjuk a svertkaszniban megálló víz, kicsit megrepeszti a testet és onnantól ott fog szivárogni. Megtörtént eset, hogy majdnem elsüllyedt egy így "léket" kapott hajó. Tehát ha lehet akkor inkább fedett helyen tároljuk a hajót, és ha az fagymentes is akkor tényleg nem lehet baj.

Árbóc és vitorlák. Az árbóccal nincs sok gond, lehetőleg nuttal lefelé rakjuk el. Viszont a vitorlákkal annál több dolog van. Mindegyiket szépen hajtsuk vagy tekerjük össze és a latnikat lazítsuk meg. Ha sérülés van rajtuk akkor érdemes ilyenkor elvinni javíttatni, hiszen ilyenkor jobban ráér a vitorla varró is. Akár csak a hajó javító, tehát bármit szeretnénk a hajónkkal csináltatni akkor azt télen tegyük.



Összefoglalva néhány további jó tanáccsal:

- Úgy szedjétek szét, hogy majd össze is tudjátok rakni. Köteleket szépen tisztázzátok ki, biztosító karikákat, stifteket a helyére rakjátok vissza, állításokat jelöljétek be, hogy tavasszal ugyan oda tudjátok újra visszarakni.
- Sose hagyjatok vizet a testben, engedjétek ki belőle, majd szivacsolajátok teljesen szárazra.
- Kormányokat, sverteket tokba rakjátok, nehogy sérüljenek. Ha nincs tok akkor egy régi pokróc vagy dunyha között tökéletes helye lesz.
- Vitorlákban a latnikat lazítsátok ki, és szépen, gyűrődés mentesen hajtsátok össze, hiszen közel fél évíg nem lesz kibontva.
- Ha lehet fedett fagy mentes helyen tároljátok, ha nem, akkor takarjátok le rendesen.
- A hajó után ne felejtsétek a vitorlás ruhákat is rendesen elpakolni. Trockenek gumi nyakát, mandzsettáját és zokniját behintőporozni, zip-zárját bezsírozni. Neopréneket kimosni és felekasztva tárolni.
- Ha valami javítást igényel akkor még most vigyétek el, és akkor biztosan meg lesz a szezonra. Saját tapasztalat, hogy ha most nem csináltatod meg, tavaszig nem is fogod.


Várjuk a tavaszt!

Dió

2021. évi Világbajnokság statisztikája

Érdekes adatokat osztott meg az osztály nemzetközi vezetése az idei világbajnokságról, amelyből a teljesség igénye nélkül szemezgetünk. Aki az eredeti cikkre kiváncsi az ide kattintson.

Az első és számomra is érdekes adat a résztvevő országok és azok résztvevőinek száma:

Amint látjátok 20 ország vett részt a versenyen és összesen 79 egység. Ez egy szép szám véleményem szerint, főként ha azt nézzük, hogy milyen távoli országok jelentek meg a COVID idején Európa közepén, mint pl. Chile, Israel, Argentina, Ausztrália. Természetesen mint mindig a rendező ország versenyzői voltak a legnagyobb számban, szám szerint 20-an. 10 német, 6-6 francia és holland, 5 argentin, 4 osztrák és 3-3 magyar és svéd. Érdekes, hogy többen voltunk mint a spanyolok, vagy a belgák, vagy mint az amerikaiak és a svájciak összesen. 
Ebből a táblázatból egyébként a legmeglepőbb, hogy kétszer annyi osztrák volt mint spanyol vagy belga, ja és hogy egyetlen horvát sem volt.


A következő adatban nem sok meglepetés van számomra, hiszen ott voltam de jó látni, így számszerűsítve.


Három nagy gyártó uralja jelenleg a piacot és a Hobie Cat amivel azonosítják legtöbbször a katamaránakat, gyakorlatilag a mezőny egytizedét adja. Látszik sajnos, hogy a kajakokon több haszon van és kevesebb gond, mint egy versenyképes hajó fejlesztésében.


Most jön a legtöbbet mondó adat, a legénység súly.


Te jó ég, hogy ez mennyire nem számít és, hogy itthon ennek mekkora jelentőséget gondolunk. Én régóta mondom ezt, de azt magam sem gondoltam volna, hogy tényleg ennyire nem számít és ezért jó ez a táblázat. Látni, hogy fel-le ugrál minden összefüggés nélkül.
A győztes csapat alig van 140 kg felett, úgy hogy gyenge szeles futam csak egy fél volt és végig erős szél fújt de ha mégse akkor inkább viharos. Ennek ellenére a következő 3 egység is csak 150 kg-os volt, viszont az első 10-be 2 egység is bekerült közel 170 kg súllyal.
Ezek után remélem elhiszitek, hogy nem a súly hanem a tudás számít.

Számomra ezek voltak a legérdekesebb adatok, de nézzétek meg a többit is, mint írtam itt.

Jó szelet mindenkinek.
Dió



2021. szeptember 10., péntek

F18 Bajnokság 2021

  Idén is a földvári Spartacus adott otthont az F18 országos bajnokságnak, de az elmúlt évektől eltérően a szeptember helyett az augusztus 20-i hosszúhétvégén. Sajnos az előrejelzés sok jót nem ígért és tipikus, hogy előtte és utánna is tökéletes szél lett volna versenyezni, de a verseny hétvégéjére totál szélcsend várt a mezőnyre.


Pedig milyen mezőny jött össze, az elmúlt időszak legerősebb és legnagyobb létszámú mezőnye. Régi és új arcok mind itt voltak összesen 15 hajóval és fel is forgatták a papírformát rendesen. És ez a mezőny kiegészült 7 db Nacra 15-ös katamaránnal, akik együtt rajtoltak az F18-al de egy közelebbi cirkálóbójára vitorláztak és természetesen külön értékelték őket.

De térjünk vissza az F18 mezőnyre és egységekre. A cím legesélyesebb várományosa a Diószegi-Jankovics páros, az elmúlt 5 évben ők nyerték az OB-t és idén is minden versenyt behúztak amin elindultak az új Nacra evolutionnal.

Legnagyobb kihívójuk a régi többszörös bajnok Váradi-Petheő páros, a mezőny egyetlen skorpióját lovagolva (idén ilyen hajó végzett a VB 1-3 helyén), de mióta meg van a Nanuska azóta kevesebbet F18-asoznak, de sose szabad őket leírni.

Feltörekvő fiatal trónkövetelő egység a Petrányi-Nyári páros már tavaly is húzogatta az oroszlánok bajszát, de akkor csak 3. helyig jutottak.

Litkey Csaba évek óta nem indult F18-al, de most visszatért Horváth Bencével az oldalán.

Pfeningberger-Gerlits páros idén egy új Nacra evolutionnal vágnak neki a trónfosztásnak.

Ja és ott volt a mezőnyben Vadnai Benjamin és Sallai Gábor, akiket szerintem senkinek sem kell bemutatni.


Ez 6 olyan egység a 3 dobogós helyre, hogy bármelyikük csalódásnak érezné ha nem lógna érem a verseny végén a nyakukban, de a matek és a számok makacs dolgok és könnyen kiszámolható, hogy 3 csalódott egység biztosan lesz.

És azért ne feledkezzünk meg a többi egységről sem mint például a Kárpáti-Szigethi párosról akik a Katsuli munkájának kézzel fogható eredményei, gyakorlatilag jó pár éve mióta elkezdték a katamarános oktatást Ők az első egység akik felnőttek és elérték az F18-at. Aztán utánpótlásban ott a Kreskai-Kreskai testvér pár akik szülői kéz alatt értek és nőttek bele az osztályba. Akárcsak a Székely-Breitner páros akik idén ültek össze és kezdték meg a versenyzést így együtt. Ez 3 egység akik még 20 évesek sincsenek (vagy a körül vannak), sőt 4 a fenn említett Petrányi-Nyári párossal. Talán elindult valami? Lesz utánpótlás? Épül az osztály? Újra van jövő? Nem, igen, talán .... meglátjuk. Mindenesetre abszolút pozitívum, hogy az osztály létszám növekedése évről-évre 1-2 egység és már nem az öregek vagy kapuzárási pánikra vegyünk egy katamaránt osztály.

Elnézést, hogy név szerint nem megyek végig a mezőnyön és nem említek meg mindenkit, pedig pl. a Mendele-Skoumal páros akik, sokat edzettek idén és az OB-ra teljesen új vitorla szettel és nagy reményekkel jöttek. Említésre méltó még a Horváth-Pártos páros, ahol a kormányos a Nanuskán mancsaft, így ő már a 4. induló az OB-n a Nanuska csapatából.


De térjünk vissza a versenyre. Hát még most is borzongok, mert ilyen rossz szélkörülmények között ilyen jó verseny nagyon régen nem volt. Az első nap 1 míg a második nap 2 kínkeserves futam lett kipréselve az aznap éppen arra járó egyetlen pöffből. És ez elégé fel is borította a papírformát ugyanis a Petrányi-Nyári kettős magabiztosan vezették a versenyt, mögöttük 2. helyen Litkey Csabiék,  de nem is sorolom tovább, itt egy táblázat 3 futam után:


És ezek után jött az utolsó nap, amikor is elmaradt a szokásos reggeli halasztás és már 10-kor pályán voltak a csapatok, hogy nekivágjanak a reggeli keletiben egy futamnak, ami elég sokáig kitartott és ezért még egy futamot meg lehetett rendezni, igaz ez a második újra elég leállós volt, de még belefért. Az első futamot a Diószegi-Jankovics páros nyerte, a másodikat a Vadnai-Sallai kettős, de itt Dióék csak egy 5.-et tudtak csinálni, míg az eddig vezető Petrányiék és második Litkeyék 2.-3. helyeken osztozkodtak, így tartották az első két helyett.

Szél megdöglött, hangulat minimumon, nem volt egy nagy verseny ez, kész ennyi volt ebben, örüljünk ennyinek. De aztán Béci elővette évtizedes rutinját és áthajózott a Szpari elé és az erősödő nyugatiba, gyorsan el tudott indítani még egy futamot, amit újra Dióék nyertek, de Vadnaiék bejöttek a 2. helyre, Petrányiék 3., Lovas Zsolti a 4. (ja Ő hogy került ide, beugrott tanítványa Kárpáti Jonatán helyére akinek családi elfoglaltsága volt), Mendele-Skoumal 5. és Litkay Csabi csak 6. Ezzel újra nyílt lett a verseny és úgy futottak neki a csapatok az utolsó futamnak, hogy a győztes mindent visz. Gyakorlatilag újra teljesen nyílt lett a verseny az első 3 között és aki az utolsó futamot nyeri az a Bajnok.

Így szinte medál race hangulatban és kicsit gyengülő de még mindig sokkal jobb szélben mint az első két nap, elindult az utolsó futam. Az első cirkálóban szinte mindegyik csapat volt vezető pozícióban, de végül Dióék értek fel elsőnek a bójához és ezt az előnyt az egész futamon megtartották. 2.-nak ért be a Petrányi csapat, 3. Litkeyék 4. Vadnai-Sallai páros. És láss csodát ez is lett a verseny végeredménye. Az utolsó futamban mindenkinek a saját kezében volt a sorsa, mindenki felszívta és odarakta magát, mindent kipréseltek a vitorlákból amit lehetett és ettől egy nagyon jó és izgalmas verseny volt.


Köszönjük ezt a rendezőknek, akik tényleg minden lehetőséget megragadtak és 7 futamot tudtak indítani irreális körülmények között. Ahol igazán a jó vitorlázók tudtak érvényesülni, nem számított a hajó vagy a katamarános tudás. Az számított ki hol talál szelet és ez óriási stratégiai és taktikai csatákat hozott.

Gratulálok az összes indulónak, akik a siralmas szél előrejelzés ellenére nevezett és kitartott, mert ők tették élvezetessé a versenyt és miattuk van hatalmas értéke ennek a végeredménynek ami kialakult.

Jó lenne jövőre innen folytatni, mert idén sajnos már nem lesz több F18 pályaverseny.

Ui.: A nacra 15-ös osztályt fölényesen nyerte Litkey Sámson és Egervári Marcell, 2. lett Dardenne Naia és Illinger Petra, mindketten a Pöff SE színeiben, míg 3. lett a Dominek Csongor és Ormai Koppány a YCTBJ-ből.



Teljes végeredmény ITT.