A 2026-os Croatian Trophy Challenge ismét bebizonyította, hogy a Formula 18 (F18) katamarán osztály egyik leglátványosabb és legizgalmasabb és legnehezebb versenye az Adrián. A Šibenik-szigetvilág kristálytiszta vizein zajló regattán a magyar egységek idén is meghatározó szerepet töltöttek be a 7 nemzetett és 28 hajót felsorakoztató mezőnyben. Ugyanis az 5 induló magyar hajó az olaszok után a második legnépesebb flotta volt az indulók között.
Korán lelőjük a poént azoknak akik nem szeretnek sokat olvasni, de a verseny egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eredményét a Diószegi Zoltán – Jankovics Gábor kettős érte el, akik már a verseny korai szakaszában az élre álltak. A magyar páros magabiztos vitorlázással és remek taktikai döntésekkel utasította maga mögé az erős nemzetközi mezőnyt és vezették a versenyt az első és a második nap után is. A 3. és egyben az utolsó nap 2 futamán elég lett volna számukra egy 3. helyezés elérése a biztos győzelemhez, de sajnos csak 4. és 6. helyig jutottak. Így az olasz Mazzucchi-Lisignoli kettős nyerte a versenyt pont egyenlőséggel a magyar fiúkkal, akik csak kevesebb 1. helyezésük miatt maradt le az aranyéremről,és vitték haza az ezüstöt immár 3. alkalommal.
De térjünk vissza a verseny igazi varázsához, amely a szigetek közötti vitorlázás szépsége. A verseny útvonala a Šibenik-szigetcsoport legszebb részeit érintette, ez a terep a vitorlázás legtisztább élményét nyújtja. Lenyűgöző panoráma a kristálytiszta víz és a part menti sziklák látványa mellett a versenyzőknek a természet erejével is meg kellett küzdeniük. A változatos szélviszonyok alatt a gyengébb, 5-10 csomós szellőtől kezdve a brutális, 25 csomós lökésekkel érkező misztrálig minden előfordult, ami próbára tette a hajók és a legénységek teherbírását.
De a Croatian Trophy Challenge nem csupán sebességi verseny, hanem komoly navigációs teszt is. A szigetek közötti manőverezés során a legkisebb hiba is súlyos másodpercekbe kerülhet. Kulcsfontosságú a pályaismeret is a helyi áramlatok és a szigetek által keltett szélárnyékok felismerése. Továbbá az “egytalpon vágtatás” közben ki hogyan tud térképet olvasni, ha nem a mezőnyt akarod követni, hanem új utakon előzni.
A 2026-os Trophy nemcsak a versenyzésről szólt, hanem a nemzetközi barátságokról és az Adria semmihez sem fogható hangulatáról is, ezért látogat ide évről évre egyre több magyar egység. Akik, hogy idén ennyien itt lehessenek különös összefogásról tettek tanúbizonyságot. Ugyanis 2 magyar egység hajója és teljes felszerelése a verseny időpontjában még úton volt haza az ausztrál világbajnokságról, de a hazai katamarános közösség összedobta amilye van. Ezért köszönet jár mindenkinek aki segítette a csapatokat 1-1 trapézzal, mentőmellénnyel vagy trockennel, kiemelten a kölcsön hajókért Tóth Tamásnak és Székely Andrásnak.
A csapatok utazását 3 db utánfutóval Székely András és a Kenguru Sailing Kft támogatta.
Akik a következőképpen nyilatkoztak a verseny után:
Jankovics Gábor (2.): ….
Breitner Róbert -BreitnerMárton(19): …
Virgó Richard - Nagy (24.):
Szegő Róbert - Schmidt Péter (25.):
Mendele Bálint - Skoumal Gergely (26):
